- Olyanná válsz, mint amit magadról gondolsz. Andrew Matthews
Nem könnyű a falat, lehet, hogy meg is fekszi elsőre a gyomrunkat, ezért hoztam most hétvégére. Talán lesz időd ránézni, átgondolni, megszűrni és azzal a részével foglalkozni, amelyik megérint.
Jól vagyok, igen jól vagyok… – ismerős a dallam. Megszoktuk, hogy inkább ezt mondjuk, mert gyorsabban szabadulunk. Végül is, minden csak nézőpont kérdése. Na igen. A fene nagy illúzióban alig tudjuk megállapítani, hogy akkor most kint is vagyunk, meg bent is? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jó látni, hogy milyen különbözőek vagyunk és néha nehéz megtapasztani, hogy milyen különbözőek vagyunk. Voltál ezzel így Te is?
Leegyszerűsítve mindenkinek és senkinek. És ez tényleg pont így van, nem kell hozzá egyetemi diploma. Amikor a ház előtti kispadon ücsörögtek az asszonyok és beszédbe elegyedtek egy-egy arra járóval, ugyanúgy elmondták a véleményüket, ahogy megteszi ma a modern világ embere. Ahogy a mezőkön dolgozók, szüretelők, földművesek is megbeszélték a falu eseményeit, témát adó történéseit, ugyanúgy megtesszük ma is, mi is, csak éppen nagyobb hatósugárban, nagyobb felületen, nagyobb sebességgel… és jó esetben nagyobb felelősséggel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A múltkor olvastam valahol, hogy Nostradamus jóslatai között az is szerepelt, hogy a szokatlan bolygó-együttállások és egyéb csillagászati típusú változások nagyon nagy változásokat indítanak be a Földön. Eszembe jutott, hogy egy évvel ezelőtt az asztrológia tanárom arról beszélt, hogy a kritikus tömeg elérte azt a számot, ahonnan kézzelfogható a kibillenés. 1 éve mondta (!!) a bolygók mozgásáról, együttállásáról, hogy mivel azok bennünket, embereket, a bennünk végbemenő folyamatokat, érzéseket tükrözik, így ez és ez várható… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Azok, akik erősen érzékelnek, látják, tudják, hogy valami nincs rendben. Hiába jönnek az erősödő jelek, hiába fáj egyre jobban… az ingerküszöb mindig kicsit feljebb tolódik. Úgy érezzük, hogy gumikötél módjára bármeddig feszíthető a történet. Na igen, de mindannyian tudjuk, hogy milyen fájdalmas az, amikor a gumikötél visszacsap.
Álltunk egy jó barátommal a közért pénztára mellett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Olyan világban élünk, ahol határozott elképzeléseink vannak jogainkról. Kötelességeinkről kevésbe, de ez már csak ilyen. Jellemzően Európa “civilizált” népére igaz ez, hiszen nem kell nagy kitekintéssel bírnunk, hogy bátran kijelenthessük, nőként élni Európában a legjobb, de talán Emberként is. Nem ölnek halomra vallási fanatizmus miatt, van ivóvizünk, általában nem kell 30 km-t gyalogolnunk, hogy iskolába jussunk, az éhezők mértéke sem dől az inkább igen, mint a nem felé, nem fagyunk halálra, alapban nem csonkítanak meg, mert valamilyen nemű gyerekként érkeztünk a világra és aki nagyon akar, az tud dolgozni. Persze, lehet elégedetlenkedni, lehet kifelé mutogatni, agyvérzést is kapni politikai, gazdasági okok miatt, de attól még nem lesz jobb egyéni szinten, össztársadalmi szinten meg a kutyát nem érdekel, hogy mi a szívünkre veszünk minden külső rezdülést, vagy magasról lesz@juk és kizárólag arra figyelünk, ami a mi egyéni jóllétünkhöz, tiszta gondolati állapotunkhoz segít. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások