Egy gondolat mára
  • Ha nem szeretjük önmagunkat, akkor azzal másokat bosszantunk, és ráadásul mi magunk is sokat szenvedünk. Ha megtanuljuk jobban elfogadni magunkat, többé már nem megyünk bele ilyen játszmákba. Andrew Matthews

Valódi stabilitás

kádbanNem könnyű a falat, lehet, hogy meg is fekszi elsőre a gyomrunkat, ezért hoztam most hétvégére. Talán lesz időd ránézni, átgondolni, megszűrni és azzal a részével foglalkozni, amelyik megérint.

Jól vagyok, igen jól vagyok… – ismerős a dallam. Megszoktuk, hogy inkább ezt mondjuk, mert gyorsabban szabadulunk. Végül is, minden csak nézőpont kérdése. Na igen. A fene nagy illúzióban alig tudjuk megállapítani, hogy akkor most kint is vagyunk, meg bent is?

Nagyon egyszerű a 4 lábú asztal modellje. Egy asztal 4 lábbal stabil, hiába van 3 láb, látszólag rendben, valódi stabilitáshoz mind a négy láb kell.
Lefordítva? Hmmm… ha vannak olyan pillanataink, amikor kíméletlenül őszinték tudunk lenni önmagunkhoz, akkor rá tudunk nézni erre a 4 lábra. Megmutatja, hogy mennyire is van rendben az életünk…

1. Szüleiddel való kapcsolatod – akár élnek, akár már elmentek. Rendbe tudod hozni viszonyotokat, képes vagy megbocsátani vagy feloldozni? Esetleg cipeled terheiket, amíg élsz, hátha belerokkansz? Látod sorsukat, ahogy nem tudták másképp csinálni és azt, hogy miért választottad pont ezt az életutat, amely rajtuk keresztül indulhatott? Hálás tudsz lenni az életedért? Ha jó, tudod még jobban csinálni? Értékeled az együtt töltött idő ajándékát?

small-table-960707_6402. Anyagi dolgaid – úgy alakulnak, ahogy legjobb képességeid megengedik? Rend van körülötted, áramlás? Pont annyi van, amennyire szükséged van? A hiány fogva tart vagy irányítod a folyamatokat? Tartozásaid, kölcsöneid fojtogató közege maga alá temet vagy képes vagy addig nyújtózkodni, amíg takaród ér? Van szemed és eszed a lehetőségek meglátásához, legjobb képességeid kibontakoztatásához? Jól bánsz a pénzzel, vagy elég a kezeid között?

3. Munkád – önmegvalósítás, kiteljesedés, örömforrás, teremtő közeg vagy inkább kötelező nyűg, pénzkereseti lehetőség, mókuskerék? Azt csinálod, ami épít, szépít vagy eszedbe sem jut, hogy dönthetsz arról, hogy milyen munkával töltsd meg napjaidat? Mennyire szabod meg a saját határaidat és félelmeid hol szűkítik be a nem létező teret? Látod-e életedet egy folyamatként, amelyben alakíthatod utad saját változásod szerint, és kipróbálhatod magad újabb területeken, hogy hasznosnak és örömtelinek éld meg a munkádat?

4. Párkapcsolatod – hmmmm a legnehezebb terep talán. Nincs? Miért döntöttél így? Milyen félelmeid vannak, feloldásra váró szorongásaid, terápiázandó elakadásaid, amelyek miatt úgy alakítod a szálakat, hogy a legnagyobb tanítási színpad, a párkapcsolatosdi garantáltan elkerüljön? OK még vársz, nem vagy kész, várod az ideális pillanatot, a neked megfelelőt, a kínálkozó lehetőséget, még fejlődsz, még tapasztalsz…. értem én, de meddig? Eljön egyszer az a pillanat, amikor késznek érzed magadat vagy inkább felismered, hogy ideje új dolgokat tanulnod, nyitsz és engedsz magadhoz közel, hogy a másik visszatükrözze saját lényed? Van párkapcsolatod esetleg pár kapcsolatod? Kiteljesedsz, a másik is? Ketten vagytok egy egészek, mert a két fél együtt fél, vagy inkább egy újabb Univerzumot alkottatok a magatoké megtartása mellett, hogy ketten együtt, többek legyetek? Játszmák sora, energiavámpírok, elnyomók és mártírok sokaságát erősíti kapcsolatotok jellege vagy igazi és stabil alapokra épített csoda?

Ennyi. Nem több. Az életünk asztala. 4 egyszerű láb, amit nem kell túlcsicsázni, feltétlenül intarziás berakásokkal díszíteni, átszínezni. Rá kell nézni, aztán bevallani magunknak, hogy stabilitásunk valóságos, amelyet a 4 stabil láb is visszajelez, vagy van még mit sertepertélnünk a saját házunk táján.

Nem mindegy, hogy a kádban ülünk vagy a vízben, nem mindegy, hogy van ugyan 4 lába az asztalnak csak állandóan tartanunk kell, mert ki akar valamelyik dőlni, és az sem mindegy, hogy mondjuk hiányzik egy láb, csak úgy csinálunk, mintha észre sem vennénk. Egészen addig, amíg nem nehezedünk az asztalra, nincs is gond. Na de a puding próbája az evés! Nem ülhetünk folyton fordítva a lovon, tegyünk egy próbát. Nehezedés helyett elég ránézni… és meg is látni. Azt, ami VAN.

Teljesen felesleges 2 vagy 3 láb túlerőltetése, attól nem lesz stabilabb az az asztal. Kellő bölcsességgel nem nehéz felismernünk, hogy ilyenkor kell megnyugodni, hogy vannak stabil lábaink, és energiáinkkal, tudásunkkal, figyelmünkkel oda kell fordulni, ahol a legnagyobb szükség van arra, hogy “odategyük” magunkat és felnőttként beleálljunk a saját életünkbe.

Mára ennyi. Bőven elég is lesz. Nekem mindenképp… és Neked?

Hegedüs Erika ©

Comments

comments

Minden vélemény számít!


Újratervezés Napló



Látogass el weboldalamra!




Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:



AJÁNDÉK coaching!



Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?



A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:


Milyen nap is van ma?
Mi a véleményed a blogomról?

blog


Én is!