Egy gondolat mára
  • Ha bármit megadhatnék neked, olyan belső csendességet kapnál, hogy szíved mindig nyugodt és biztos maradna, bármi is történjék életedben. Pam Brown

Biztosított biztosítékok

biztosítékVajon hol a határ? Semmi sem fogja kivágni a biztosítékot nálunk? Úgy van becsavarva bennünk, hogy határtalan az élettartama? Meddig lehet marionett figuraként vezetgetni bennünket, dróton rángatva játszatni velünk azt az életet, ami nem is a mienk?

A média hatalmáról már ezer és ezer írás született, szerencsére egyre többen átlátják a színfalak mögötti tudatos manipulációt. Túl sokat nem is akarok ebből ismételgetni, mégis kikívánkozik belőlem pár gondolat, mert képtelen vagyok magamban tartani.

Előfordul, hogy ismerőseim megosztásaival, cikkek olvasásával kezdem a reggeleimet, átfutok néhány megszokott online felületet, végiggörgetem a facebook hírfolyamot, pár írásra rákattintok, amelyek megérintenek, napközben ha van üresjáratom, akkor továbbgondolom. Ma elképedtem. Az összes eddigi, aránylag normális online magazin herevasalással volt elfoglalva ma reggel. Elképedtem, mert nem értettem, hogy mi történt az este folyamán. Rövid oknyomozás után kiderült, hogy a cikkek szerzői a tegnapi kereskedelmi televízió agylohasztó műsorán csámcsogtak, olyan megjegyzéssel, hogy ez a legalja a média tudatos és leginkább “agymosó” kommunikációjának. A rokonszenves felvezetések után aztán jöttek persze a bugyuta cikkek, amelyek folytatásai voltak annak, ami előző este zajlott, hogy az is képbe kerüljön, aki tudatosan kerüli a kereskedelmi televízió műsorait. Elképesztő mennyiségű hozzászólás generálódott rövid idő alatt minden cikk alatt, amelyek többsége bőszen reagált a műsorra.

Gondolataim nem hagytak pihenőt, egész nap újra és újra felbukkant bennem a téma. Olyan érzésem volt, mintha infúziószerűen belénk kötnék ezt az agylohasztó információáradatot. Este ül a fáradt ember a TV előtt, tompított módon fogadja be az egyre növekvő hülyeséget, mivel az ingerküszöb egyre feljebb csúszik, így egyre nagyobb ostobaságokkal kell lekötni a nézőket, hogy kielégítettek és lekötöttek maradjanak. Aztán zakatoló elméjükkel nyugovóra térnek és a szerencsések nem emlékeznek az álmaikra, a többiek nagyobbnál-nagyobb hülyeségeket álmodnak össze. Nyúzottan ébrednek és napközben folytatódik az agyzsugorítás, továbbra is a herevasalás folyik minden csatornából. 25025222_s

Hergelnek bennünket, amelyekre a tömegek reagálnak, az impulzusok szépen, következetesen vannak adagolva. Este főműsoridőben, szépen csöpög az “infúzió”, ami másnap a többi csatornán tovább folyik belénk, hogy nehogy dózis nélkül maradjunk. Kábítószer, modern-kori és elsőre észrevétlen.

Nem hagyott nyugodni, olvasni kezdtem a hozzászólásokat, imádom az ilyen szociológiai tanulmányokat. Lassan körvonalazódott, hogy az írott média mesterien asszisztál az elektronikus párjához, tökéletesen egymás alá dolgoznak. Aztán minden cikk alatt felleltem újszerű véleményeket, amelyek végre kilógtak a sorból. Mint tavaszi zápor után az erdő mélyén sorban felbukkanó friss gombafejek, egyre több hozzászólásban felfedeztem a gondolkodó, eszmélő EMBERI véleményeket. Egyre többen vállalták a meglátásaikat, hogy eddig mértékadó vagy épp színvonalasan szórakoztató írott médiában csalódtak, hogy részesei a programozott hülyítésnek és az ilyen cikkek miatt fogják hanyagolni az adott média-katona olvasását. Végre, végre! Eszmél a világ! Természetesen ez akkor lesz hatásos, ha sokkolóan szembetűnő lesz az adott újság statisztikája, és az értelmes, gondolkodó olvasók azzal mutatják ki nemtetszésüket, hogy elfordulnak az újságoktól. Amíg tömegek olvassák és hagyják, hogy a kezdetben színvonalasan kommunikáló a tömegek begyűjtése után napról-napra silányabb kommunikációval, információ nélküli írásokkal hülyítse a világot, addig minden marad a régiben.

marionettArra lennék kíváncsi, hogy kik ülnek a monitorok mögött, akik ezeket a semmiről sem szóló, semmit sem adó, viszont népbutításban aktívan szerepet vállaló gépezetben szerepet vállalnak? Kik azok, akik elvégzik ezen írások megszerkesztését? Ki az, aki legépeli és nem fordul fel a gyomra? Ki az, aki a 8 soros semmi után elélvez a pillanatok alatt begyűjtött “lájkok” és hozzászólások láttán? Vajon karjait a tarkója mögé teszi, hátradől elégedetten görgős székén és vigyorog maga elé, hogy ma is alkotott valamit, amivel tömeget “generált”… mármint olvasót, ami az egyetlen szempont náluk? Ennyi lenne? Hol vannak azok az újságírók, akiket élmény olvasni, akik gondolkodnak, jól írnak és gondolkodtatnak? Tudom, hogy vannak, olvasom is az írásaikat, de miért kerülhetnek ezek a semmit sem adók élvonalba és miért olvassák tömegek őket, és miért nehéz megtalálni az értéket a sok szemét között? Mi volt előbb, tyúk vagy a tojás? Nem lehet tömegeket elérni a gondolkodtató írásokkal? Nem lehet gondolkodtatni, emelni, értéket adni értékkel? Az igény szüli vajon a silányuló média térhódítását vagy az igény manipulatív módon van mesterségesen életre hívva?

Mennyire biztosítottak ezek a biztosítékok? Kéz kezet mos? Bakot tartanak egymásnak? Láncreakcióba lép a semmi és örvényként elragad? Brrr… nem is ragozom tovább. Olyan mértékű, láthatatlan szálak szövik át a média világát, amelyek mesterien asszisztálnak egy folyamatos gondolkodtatáshoz, aminek semmi köze az önálló individuum szabad gondolkodásához? Nem és nem! Ma azért szerencsére megtapasztaltam, hogy egyre többen átlátnak ezen programozott idiotizmuson és elfordulnak a tudatos agymosástól. Tudom, érzem és hiszem, hogy egyre többen felismerik, hogy irányítottan szelektáljanak és jól megválogatva engedjék be az információt, hogy ne traktálják az agyukat herevasalással és társaival. Ennél több, mélyebb és értékesebb az élet! Örülök a nyiladozó elméknek, tisztuló tekinteteknek, új valóságot teremtő, gondolkodó emberi lényeknek.

A többiek? Nos mindenki vállalja a felelősséget. Az is, aki szerepet vállal a felszínes, középszerűnek sem igazán nevezhető sekélyességet erősítő kommunikációval, és az is, aki függő kíván maradni, részese a tudatosan teremtett illúziónak. Lelkünk rajta. Vagy már az sem, mert a lelkünket is beszippantja valami olyan, ami túlnő rajtunk, ha hagyjuk.

Hagyja, aki akarja. 🙂

Hegedüs Erika

Comments

comments

Biztosított biztosítékok bejegyzéshez 3 hozzászólás

  • jogo szerint:

    Szia Erika! Láttam én is a facebook -hírei között a Berki Krisztiánnal foglalkozó fantasztikus tudósítást. Többször átolvastam a főcímet,mert nem értettem,illetve azt hittem,rosszul olvasom.
    Utána az jutott eszembe,amit Csernus előadásain hallani szoktam,mikor egy-egy ember kiakad Csernus személyre szabott jellemzésén… “Uram-Hölgyem,ne legyen ideges,ha nem érezné magát találva a hallottak által,akkor egyszerű: ha nem inge ,ne vegye magára…”
    Úgyhogy Berki vasalt heréiről szóló írás főcíméig jutottam,mert úgy döntöttem, “nem ingem” … 🙂
    Abban meg biztos vagyok,hogy egyre többen és többen fordulnak el a lelket-romboló műsoroktól,mert hányingerük támad….akinek meg jó a gyomra,és mégis marad az ilyen típusú híreknél és műsoroknál,azoknak lelkük rajta… szó szerint.Senkinél nem lehet erőltetni,hogy tudatosabbá váljon,lásson,ne csak bambuljon.

    • Era
      Era szerint:

      Szia Jogo 🙂
      Igen, tetszik a nem inge, ne vegye magára megközelítés.
      Ahogy olvastam soraidat, előtte pont ez jutott eszembe, hogy mindenkinél más a tempó és ezt tiszteletben kell tartani. Erőltetni nem, hogy nem lehet… teljesen felesleges. Egyet értek Veled.

  • Visszajelzés: A herevasalás, és ami mögötte van | Eszter's Offtopic

Vélemény, hozzászólás?


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?