Egy gondolat mára
  • Bármit csinálsz az életben, azt vagy profi szinten, vagy sehogy! De semmit ne csinálj csak úgy! Kemény Dénes

Tartás-varázs

párkapcsolati tartásPár hete beszélgettem egy párkapcsolati és életmód tanácsadóval. Azt mesélte, hogy az elmúlt években hozzá járóknál megfigyelte, hogy drasztikusan lecsökkent a szerelmet megélők száma. Nos, nem szinglik mennek hozzá, csak épp max. 10% lehet azok száma, akik nem mímelik az érzést, nem elfogadják, beletörődnek, nem kompromisszumok között vergődnek… szóval olyan építkezős, áramlós, megbízós, emelősben vannak, na. Ledöbbentem.

 
Lehetséges ez? Aztán eszembe jutott az elmúlt néhány hét extrém történetei, amikor a hölgyek… hogy párkapcsolatban legyenek a leg-extrémebb helyzeteket is megengedik, elfogadják, tartósan működtetik. Nem kezdem el sorolni, mert senkit sem akarok bántani, de bármelyik történetet hoznám, tutira azt válaszolnád, hogy na ne, ilyen nincs. Pedig van. 🙁
Mindegyiket a szeretet vezérli kezdetben. Aztán jön a védelmező, óvó, támogató játszma, ami egy idő után már átvált kihasznált, megalázott, hülyére vett szereplőkkel, amelyeket jól átszövi kilátástalanság, reménykedés vagy épp reményvesztettség, talán félelem, fásultság.
 
Felgöngyölni piszok nehéz, mert az utolsó reménysugár jelenlétéig foggal-körömmel szoktunk ragaszkodni a menthetetlen helyzetekhez is. Ilyenek vagyunk.
 
A nagy titok a sztoriban a TARTÁSUNK lenne. Milyen erős gerinccel állunk bele helyzetekbe? Enyhébb esetekben még simán lehet tudatosságot fokozni,nézőpontot váltani,akciótervet készíteni, önbizalmat erősíteni, önértékelést javítani, reális énképet építeni… na de ekkor még nagyon kevesen akarnak változtatni, ezért életvezetési tréningre sem neveznek be.
 
Súlyosabb esetben, amikor a szálak már rendesen összegubancolódtak, szinte zubbonyként a tehetetlenség szorongató érzése gúzsba köt, akkor kellene már a pszichoterápia, vagy akár a családsegítő – ha már nagyon nagy a baj. Na ekkor aztán meg már annyira kevés az életerő, hogy még kevésbé lépnek az emberek a tettek mezejére.
 
Könnyebb elfogadni, beletörődni, reménykedni, várni. Egy ideig a változásra… aztán később, kicsit megöregedve, belefásulva arra, hogy vége lesz. Minek is lesz vége!?!?!
 
valódi szerelemA mai napra egyetlen kéréssel jöttem hozzád. Menj oda a tükör elé és vizsgáld meg a tartásod! Milyen gerinccel állsz bele az életedbe? Ha épp párkapcsolatosdi előtt vagy pár perccel, akkor már elég erős kép él benned egy kölcsönösen emelő, támogató, elfogadó, megölelő kapcsolatról? Ha már benne vagy, pont úgy érzed magad benne, ahogy tervezted, mielőtt belekerültél?
 
1. igen: szuper, tartsd meg ezt a csodát, a legjobb felület a fejlődésre a párkapcsolat, amiben áramolva jó lenni.
2. nem: akkor tudod, hogy mi a dolgod. Igen, tartást kell javítani. Mit fog eredményezni? Nos… két esélyes, bevallom. Vagy megerősödve veled együtt erősödik a kapcsolatod, vagy magad mögött hagyod, mert köszönöd, de nem kéred.
 
Mi kell a tartás javításához? Nem mondok újat… ÖNISMERET. Meg még egy sor egyéb dolog, de ha van önismeret, akkor jön a többi is hozzá. Elvileg a cél egyszerű: gerincest a gerincesnek. Már csak érteni is kell, hogy a váz maga: Te és én leszünk, hús-vér történeteink pedig majd jól felruháznak bennünket.
 
Az élet szép! 🙂 Mondtam már?
 
Hegedüs Erika ©
kösziamegosztást

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?