Egy gondolat mára

  • A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint az otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz. Andrew Matthews

félelem

Félig félünk?

Mély sóhajok törik meg a csendet, néha pedig a zűrzavaros hangoskodást. A legtöbben megyünk és tesszük a dolgunkat, hullámvasutunk olyan amplitúdóval rendelkezik, amilyen a beállítottságunk, értékrendünk, mély meggyőződésünk… és kellő odafigyeléssel tudunk csak ezen változtatni, mivel a megszokásunk, hiedelmeink, mélyben húzódó programjaink rendesen működtetnek bennünket. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gondolat-morzsák: Valaminek történnie kell…

sárkánnyalMa arról mesélek Neked, ami a héten többször megérintett. Bennünk van, felfigyeltem rá. Ha felismerjük, kezelhetjük, tehetünk érte/ellene. Amíg nem nézünk rá, addig “az” irányít bennünket.

Csinos, negyvenes édesanya szemei rémültek, régóta nem láttam békességben. Nem körülötte van háború, inkább a lelkében. – El tudod képzelni, milyen 3 gyerekkel otthon maradni rossz időben? – szegezte nekem a kérdést. Nem. Nem tudom elképzelni. Pontosabban csak el tudom képzelni. 🙂 Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Angelina most akkor pozitív példa?

Hetekkel ezelőtt egyik reggel angol gyakorlás képpen reggelizés közben lefordítottunk egy The New York Times cikket. Aztán másnap meglepve láttam, hogy ellepte a FB falamat a sok, már magyar sajtómegjelenés, akik ezer módon tálalták a cikket, Angelina történetét. Azt hittem, hogy csak a magyar sajtót érdekli ennyire a téma és ilyen szeretettel cincálják darabokra a történetet (mélységében vagy egészen felszínesen). Aztán a héten okosodás céljából Franciaországban voltam pár napot és hazafelé a reptéren bóklászva elképedtem a nyomtatott sajtó mennyiségén. Sosem vagyok benne biztos, hogy még mindig van igény ekkora mennyiségű ilyen-olyan szemétre (tisztelet persze a kivételnek – de ez most egy olyan kanyar, amely egy újabb téma is lehetne a blogon). A polcok között bóklászva megérkeztem a hetilapokhoz, ahol csekély kivétellel szinte mindegyik Angelina történetét boncolgatta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A szeretet iskolája

Vajon tanulható a szeretet? Mint a matematika vagy a földrajz? Ha lemaradunk, korrepetálásra járunk, aztán időről-időre felzárkózunk? Vagy ott van bennünk, csak nagyon mélyre került, mert elnyomja ezer más dolog?

Mi emberek nagyon sok mindenben hasonlítunk egymásra, mégsem vagyunk teljesen egyformák. Úgyis mondhatnám, hogy mindannyian különbözőek vagyunk. Az viszont közös mindenkiben, hogy olyanok leszünk, amilyenek lenni szeretnénk. És pont ebben különbözünk: mindannyian más és más világot teremtünk önmagunknak. Vannak hiedelmeink, tanult és rögzült gondolataink önmagunkról, a világról. Jó sokáig dolgozik rajtunk a környezetünk, aztán később már önmagunk. Így válunk mindannyian a személyiségformálás mesterivé. Egy kattintás ide a folytatáshoz....


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon


Nézz be ide:


Kövess a Facebookon


Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?