- Akkor szeretünk valakit, ha megadjuk neki a szabadságot, hogy az legyen, ami szeretne lenni, ott legyen, ahol szeretne lenni! Akkor szeretünk valakit, ha megengedjük neki, hogy szabad akaratából legyen része életünknek. Andrew Matthews
Tegnap olvastam egy nagyon jó írást arról, hogy a modern társadalomban miért olyan nehéz párkapcsolati létben élni tartósan. Nagyon jó gondolatok voltak a cikkben, kifejezetten tetszett, hogy sokan, igazán mély gondolatokkal egészítették ki és szóltak hozzá. Na lám – gondoltam. Milyen jó, hogy a közösségi média azért erre is jó, hogy ennyi gondolkodó és mélyre néző embert így összehoz.
Szélesvásznú, színes, szagos, tele csillogással, ezer irányból érkező varázslattal. Leköt, megbabonáz, elveszi időnket, hús-vér szeretteinket majd az egész életünket is. Modern kori zombi-képző, beszippant, akár egy vihartölcsér. Kapcsolatokat építünk, barátságokat, amelyek szinte sosem lépik túl a virtuális tér kapuit, mindenki marad az ismerős terepen, megszokott, bejáratott rutinjai között. Érezzük, hogy kontrollálni kellene, mégis függőséggé válik. Ámítjuk magunkat, hogy ablakot nyitunk a világra, közben üvegen keresztül nézünk ki, amely csak az élet illúzióját engedi át. A közösségi média a legújabb drogok egyike. Láthatatlanul szoktat magára és nehezen ereszt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások