- Hagyj fel az állandó önmarcangolással! Sutba a tökéletességgel, a javulást célozd meg! Bocsásd meg saját tökéletlenségedet és automatikusan másoknak is meg fogsz bocsátani. Mások azt tükrözik vissza nekünk, amilyenek mi vagyunk. Andrew Matthews
Néha talán mindannyian átéljük, hogy skizofrénnek érezzük magunkat. Egyszerre vagyunk benne egy helyzetben, amiből kivágyódunk és közben ezer szállal kapaszkodunk. Egyszerre haragszunk és képtelenek lennénk nem ragaszkodni. Egyszerre rohannánk és közben lajhár módjára csoszogunk. Egyszerre elindulnánk, miközben épp visszafordulunk. Egyszerre megvesszük, amikor épp nem is akarjuk, mert inkább eladnánk. Egyszerre vagyunk kifelé durván bántóak, miközben apró gyermekként félünk belül. Kimondjuk, amikor hallgatni akarunk. Némán állunk, miközben belül ordít a lelkünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jössz-mész az utadon, érzed, hogy nagy a lendület, vállak ütődnek válladhoz, löknek, sodornak. Felveszed a ritmust, száguldasz a világgal. Nem esik jól, néha már lassítanál, de az áramlat visz magával. Körbenézel, feszít, kiszállnál. A sok álarcos értetlenül bámul rád, hiszen Te is álarcot viselsz, besimulsz a látszat valóságába. Tegyél egy próbát! Vedd le az álarcod, mutasd meg az igazi arcod. Vállald, hogy az álarc alatt is értékes, érző, egyedi csoda van, csak olykor nem illeszkedik a maszkabál keretei közé. Na és? Ugyanannyi jogod, lehetőséged és felelősséged van, hogy részese, rendezője, megélője legyél ennek a játéknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások