- Minél kevesebb szabályt állítasz fel arra, hogy milyennek kellene lennie az életnek, és hogy másoknak hogyan kellene viselkedni, annál könnyebb boldognak lenned. Andrew Matthews
Vajon tanulható a szeretet? Mint a matematika vagy a földrajz? Ha lemaradunk, korrepetálásra járunk, aztán időről-időre felzárkózunk? Vagy ott van bennünk, csak nagyon mélyre került, mert elnyomja ezer más dolog?
Mi emberek nagyon sok mindenben hasonlítunk egymásra, mégsem vagyunk teljesen egyformák. Úgyis mondhatnám, hogy mindannyian különbözőek vagyunk. Az viszont közös mindenkiben, hogy olyanok leszünk, amilyenek lenni szeretnénk. És pont ebben különbözünk: mindannyian más és más világot teremtünk önmagunknak. Vannak hiedelmeink, tanult és rögzült gondolataink önmagunkról, a világról. Jó sokáig dolgozik rajtunk a környezetünk, aztán később már önmagunk. Így válunk mindannyian a személyiségformálás mesterivé. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lehet, hogy túlzásnak hangzik – így elsőre… de ha legalább annyira megérint Téged is a téma, mint engem, akkor akár mozgalom is lehet belőle. 🙂
A fogalmat nem én találtam ki, aki szokott Dan Millman vagy Kurt Tepperwein könyveket olvasni talán már belefutott e gondolatba. Annyi a lényege, hogy nem lenne szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítanunk tárgyaknak, míg a cselekedeteknek annál nagyobb hangsúlyt kellene adni. Milyen cselekedetekre gondolnak a szerzők? Pl. az odafigyelést, jóságot, szeretetet vagy a jóakaratot és hasonlókat tükrözőkre. Lehet, hogy elsőre fel sem tűnnek, de később sokkal nagyobb jelentőséget kaphatnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások