Jó ideje érik bennem a kimondatlan gondolat, formálódik és levegőért kiált. Most, hogy újra eljött Mindenszentek és Halottak napja, az élet elém tolta a témát. Írásom címe tényleg komolyan foglalkoztat, mert meggyőződésem, hogy nem lehet egymáshoz hasonlítanunk fájdalmainkat. Kinek ez nehéz, kinek az, mindenki cipeli, feldolgozza és esetleg elengedi, attól függően, hogy mire van szüksége tanulása szempontjából és azon a bizonyos önismereti úton hol barangol éppen.
Ma éjjel nagyon nehezen tudtam álomba zuhanni, újra és újra visszajöttem attól a pillanattól, amikor kezd olyan megnyugtató lenni minden – biztosan ismered. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Legutóbbi hozzászólások