Egy gondolat mára
  • Ha van valami olyan az életedben, amit nem akarsz, akkor ne aggódj tovább miatta, és ne is beszélj róla! Az energia, amit belefektetsz, életben tartja. Ne fektess bele több energiát és el fog tűnni! Andrew Matthews

Gondolat-morzsák: +ÉRTEM

egyedülHa jót nem tudsz mondani, rosszat ne mondj… tartja a mondás. Értjük mi ezt vajon pontosan? Ha megértem, akkor az van igazán értem.
Hogyan kell begyakorolni? Kell bizony, ugyanis úgy szocializálódtunk, hogy nagyon értünk mások életéhez, nagyon szívesen alkotunk véleményt másokról, nagyon tudjuk, hogy hogyan kellene csinálniuk… minden leköt bennünket, csak ne jussunk oda, hogy RENDet kelljen tennünk igazán magunkban.

Már a kisgyerek a szoba sarkában, játszás közben a fél füllel hallja, ahogy a felnőttek másokról beszélnek, sarkosan fogalmaznak, gyorsan ítélkeznek, cinikusan fogalmaznak, szúróan bántanak. Gyorsan megtanulja, hogy ha nagy lesz, miképpen is “kell” csinálni… addig pedig gyakorolja óvodában, iskolában.

Amióta a virtuális világban él a Földön 1,4 milliárd ember, köztük 5 millió magyar, aki sok-sok órát görgeti hüvelykujjával e közösségi oldalt (már a neve is félelmetes és becsapós, ugye?!?), még bátrabban ítélkezik, gyorsan kimond, leír, mérlegelés nélkül béklyóz, szavaival szinte öl. Nem túlzok, elég kicsit bátornak lenni és “égető” témák alatti hozzászólásokat elolvasni, majd a mosolygó arcokra rákattintani, életük “megmutatott” részébe bepillantást nyerni, pontosan érezni, hogy rés van a pajzson. A tündi-bündi-arany-bogár személyeskedő, arrogáns vagy irigy, máskor csak buta és gonosz. Néha pedig mind együtt. Mostanában nem olvasgatok itt, szociológiai tanulmányaimat felfüggesztettem, mintha erősödne a kibillenés, kontroll nélküli az értelmetlen, zagyva, okosnak tűnő okoskodás.

Hogy is volt e bejegyzés eleje? Ha jót nem tudsz mondani, rosszat ne mondj…

Itt van ez a csodálatos nap. Te, aki ma idetévedtél és olvasod e sorokat, azért jutottak el pont hozzád e sorok, mert dolgod van vele. Semmi nincs véletlenül. Sosem. Szóval verőfényes napsütés, tiszta égbolt, ráérős percek, órák. Ajándékozd meg magad a csenddel. Figyeld a saját belső csendedet, akármekkora zajban. Figyeld, ha mondanál valamit, forgasd meg, gondold át… ha bántó, sértő, egyáltalán nem építő, akkor engedd el. Ha ez azzal jár, hogy órákig nem beszélsz, akkor legyen úgy. Ha kimondod, de teljesen felesleges, akkor legyen bátorságod nyugtázni, hogy dumáltál, de jobban tetted volna, ha most hallgattál volna. A humor segít.

Mi kell hozzá? Önkritika, ha az elszántság már kikezdhetetlen. Utána jön minden magától, mert egy jobb önmagaddal való találkozás felemelő lesz. Megszűrt beszéded, átgondolt írásod, bölcs hallgatásod, csendes megtorpanásod valódi változásokat generálhat itt a virtuális térben és a valóságnak tűnő világban.

Gyakorlás indul… velem tartasz?!?

Hegedüs Erika ©

kösziamegosztást

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?