Egy gondolat mára
  • Mindannyian saját sorsunk kovácsai vagyunk. Gondolataink körülményeket vonzanak és teremtenek. Ahogyan mi változunk, úgy változnak a körülményeink is… Amíg nem tanuljuk meg a leckéket az eladósodásról, a munkáról, a partnereinkről, addig vagy ugyanannál a leckénél ragadunk le, vagy ugyanazokat a leckéket kapjuk különböző csomagolásban. Ilyen az élet! Andrew Matthews

Az élet megélése

Liptai ClaudiaAmikor megláttam a címlapot, előjött a marketinges énem. Valószínűleg extrém eladást generál most Claudia a Nők Lapja számára… de igazából teljesen mindegy. Ráadásul meg is érdemlik, ha képesek nem akármilyen színvonalon, hetente ennyi új, változatos írásos és képi világot hűséges olvasóik elé tárni.

Sokkal inkább Clau interjúja fogott meg. Igen, inkább a coach énem van most elől. 🙂 Bár sokan hiszik, hogy ismerik, mert már látták valamilyen TV-ben, színházban vagy visszaköszönt az arca újságban… ez jól tudjuk, hogy nem jelent semmit.

Bár én kétszer beszélgettem vele reggeli műsorokban, mégsem merném mondani, hogy ismerem. Ettől függetlenül mindig fél szemmel figyeltem történeteit, gondolatait, megéléseit. Megláttam összetett személyiségét, az elképesztően rajzoló tehetségtől, a sebzett-sérült vagy épp vidám-vadóc kislányon át az ízig-vérig ragyogó NŐig. Kevesek közé tartozik, akik vállalták önmagukat a hullámok tetején, és mélyén is. Nagy bátorság kell ehhez, mert legtöbbünknél bármelyik szélsőség megélése helyett inkább rutinosan nyúlunk egy-egy bevált álarcunk felé.

Visszatérve Claura. Mondhatjuk, hogy azért változott meg a megjelenése, mert ezt vagy azt átalakítottak rajta. Vagy így van, vagy nem, ráadásul nem a mi dolgunk. Egy biztos: tekintetet, szemek ragyogását, kisugárzást egyetlen plasztikai sebész sem tud előállítani, tehát minden rosszindulatú kezdhet más magyarázat után kutatni. Megváltozott. Tény.

Fontos dolgokról mesélt, ráadásul olyan fontos dolgokról, amelyek akár egy olyan hosszú interjúba fértek volna csak bele, hogy Vass Virágnak le kellett volna foglalnia a magazin összes oldalát. Pillanatokról, találkozásokról, sorsfordulatokról, megérzésekről, sormintáról, fogadalmakról, tudatosságról… úgy, hogy köztudottan kevéssé nyitott a nem látható világra – bár szerintem csak megrögzötten tagadja… lehet, hogy jó értelemben spirituálisabb, mint a sok önmagát gurunak tartó ezós.

Sokan csípőből rávágják, hogy azért lett más a kisugárzása, azért lett elképesztően más tekintete, mosolya… mert szerelmes lett. Tévedés! Ez a Nő már korábban ragyogni kezdett. Jó pár évvel korábban kezdődött. Betologatta kicsúszott fiókjait, kinyitogatta lelke elzárt ajtajait, valószínűleg elfogadóbb lett az élete történéseivel… és az élet visszatükrözte a külvilágában is mindazt, ami átalakult benne. Igen, egy ilyen típusú életben benne van sok kanyar, de az abból való talpra-állás is, tapasztalásokkal gazdagodott továbbhaladás is… ráadásul tiszta szívvel, gyermeki nyitottsággal és egyenes gerinccel. Ráadásul meggyőződésem, hogy a szerelem “bekopogtatása”, mindig leképeződése a saját belső világunknak, vagyis az önmagunk megszeretése/szerelembe esése mindig beelőz ebben a folyamatban.

Liptai Claudia

Nem látjuk, hogy mennyi a színjáték, mi zajlik a zárt ajtók mögött a belső világában. Az a nagyszerű, hogy nincs is dolgunk ezzel. Személyének fő üzenetét ő is megfogalmazta már: lehet példa nők ezreinek, tízezreinek. Az élethelyzetei fájdalmasan ismerősök sokunknak, mégis érdemes úgy tekinteni rá, mint egy útjelző táblára. Ha dolgozol magadon, ha teszel az életedért, ha keresed a válaszaid, ha kész vagy elfogadni jelen helyzeteid úgy, hogy közben megtalálod apró örömeid, elemként töltekezést biztosító szép pillanataid, akkor az nem marad válasz nélkül. Egy ilyen típusú példában nem a hiány fogságában zajló élet a jellemző. Egy ilyen példában örömök kutatása van, szenvedélyek, régi álmok, gyerekkori célok leporolása van, igaz emberi kapcsolódások megélése, családi kötelékek rendbetétele van. Munkás út ez, kellően spirituális 😉 de minden egyes puzzle darab fontos része a nagy kirakósának.

Ugyanúgy, ahogy Neked… vagy nekem… nekünk. Persze a kép nem lesz egyforma. Nem kell mindenkinek cukrásznak tanulnia, hogy egy hozzá minőségben illő társ toppanjon be az életébe. Mindegyikünknek más a sorsfeladata, más tervei vannak, mást írt a sorskönyvébe.

Azt kívánom magunknak, hogy Clau rendkívül sokrétű, szerethetően igazi emberi példái még sokáig tartsanak tükröt nekünk. Fontos látni, hogy a példa csak egy (nekem tetsző), de simán választatsz mást helyette, az üzenet a lényeg. Amikor valaki áramlásban van, szó szerint flow-ban él, a saját élete forgatókönyv-írója, szereplő-válogatója, rendezője és főszereplője, akkor nem tud mellényúlni. Nem bizony! Akkor egy olyan életet fog élni, ami pontosan azokat az ajándékokat hozzák el számára, szépen sorban, amire szüksége van, amit tervezett anno magának.

 

Az élet szép! 🙂 Mondtam már?

Feltéve… ha tudjuk, hogy mit jelent pontosan az, hogy MEGÉLNI.

Hegedüs Erika ©

 

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?