Egy gondolat mára

  • Álmokat ébreszteni, célokat kitűzni csak úgy lehet, ha azok nem hiú, valóságtól elrugaszkodott ábrándok, hanem szívós munkával elérhetők. Kemény Dénes

tudatosság

Biztosított biztosítékok

biztosítékVajon hol a határ? Semmi sem fogja kivágni a biztosítékot nálunk? Úgy van becsavarva bennünk, hogy határtalan az élettartama? Meddig lehet marionett figuraként vezetgetni bennünket, dróton rángatva játszatni velünk azt az életet, ami nem is a mienk?

A média hatalmáról már ezer és ezer írás született, szerencsére egyre többen átlátják a színfalak mögötti tudatos manipulációt. Túl sokat nem is akarok ebből ismételgetni, mégis kikívánkozik belőlem pár gondolat, mert képtelen vagyok magamban tartani. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vendég-poszt: Hogyan vonz a vonzás?

23257177_sNem így terveztem, de talán sehogy sem terveztem anno… ezért tetszik annál jobban. Mára olyan hozzászólásokat is kapok egy-egy írásom után, amelyek akár önálló életre is kelhetnek, hiszen kerek, egész bejegyzések. Így volt ez most is.

Jó pár hónapja írtam egy cikket arról, hogy Mitől nem működik tartósan a vonzás törvénye. Kedveltétek, mert sokan továbbgondoltátok, talán pár dologban egyet is értettetek velem, vagy volt olyan, ami számotokra is megerősítést adott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Hazudj, ha tudsz

22159813_sTalán Te is bevallod olykor önmagadnak, hogy régi, viseletes álarcaid szinte összenőttek veled, kényelmetlenek, de változtatni mégis nehéz, mert ugye a megszokás és a félelem az ismeretlentől elég erősen visszatart. Fogadat összeszorítva megígéred önmagadnak, hogy rajtad aztán nem látja a világ, hogyha valami fáj, ha valami elbizonytalanít, gyengít vagy aláz. Felszegett állal, egyenes tartással mész előre és mantraként mormolod magadnak, hogy kibírod, túléled, jó ez neked, menni fog, nem akarsz változtatni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Az öngondoskodás lehet a kiút a Mátrixból

mátrixIdén újra megrendezésre került az Öngondoskodás Expo (kilépni a Mátrixból alcímmel) a Milton szervezésében. Amikor először hallottam róla, már akkor gondoltam, hogy ott a helyem, ma végül ott is voltam. Nagy élmény volt. Mivel fogtak meg? Nos, megkérdezték tőlem, hogy meddig vagyok még partner a saját magam kizsákmányolásában… És a válasz? Csak addig tart markában a Rendszer, amíg elhiszed a hazugságait.

Nem volt kérdésem… pontosabban azzal kapcsolatban, hogy végre valami olyan szerveződés részese lehetek, ahol ha mást nem, újabb kérdéseket kapok, de csak olyanokat, amelyekre szükségem is van fejlődésemhez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Angelina most akkor pozitív példa?

Hetekkel ezelőtt egyik reggel angol gyakorlás képpen reggelizés közben lefordítottunk egy The New York Times cikket. Aztán másnap meglepve láttam, hogy ellepte a FB falamat a sok, már magyar sajtómegjelenés, akik ezer módon tálalták a cikket, Angelina történetét. Azt hittem, hogy csak a magyar sajtót érdekli ennyire a téma és ilyen szeretettel cincálják darabokra a történetet (mélységében vagy egészen felszínesen). Aztán a héten okosodás céljából Franciaországban voltam pár napot és hazafelé a reptéren bóklászva elképedtem a nyomtatott sajtó mennyiségén. Sosem vagyok benne biztos, hogy még mindig van igény ekkora mennyiségű ilyen-olyan szemétre (tisztelet persze a kivételnek – de ez most egy olyan kanyar, amely egy újabb téma is lehetne a blogon). A polcok között bóklászva megérkeztem a hetilapokhoz, ahol csekély kivétellel szinte mindegyik Angelina történetét boncolgatta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Álarcok nélkül

Jössz-mész az utadon, érzed, hogy nagy a lendület, vállak ütődnek válladhoz, löknek, sodornak. Felveszed a ritmust, száguldasz a világgal. Nem esik jól, néha már lassítanál, de az áramlat visz magával. Körbenézel, feszít, kiszállnál. A sok álarcos értetlenül bámul rád, hiszen Te is álarcot viselsz, besimulsz a látszat valóságába. Tegyél egy próbát! Vedd le az álarcod, mutasd meg az igazi arcod. Vállald, hogy az álarc alatt is értékes, érző, egyedi csoda van, csak olykor nem illeszkedik a maszkabál keretei közé. Na és? Ugyanannyi jogod, lehetőséged és felelősséged van, hogy részese, rendezője, megélője legyél ennek a játéknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Engedd el a sérelmeidet!

Van, hogy könnyen elengedjük, olykor a végletekig szétcincáljuk, elemezgetjük, máskor csak észrevétlenül dédelgetjük, cipeljük magunkkal – Őket, a nagy betűs Sérelmeinket. Egy-egy kisebb sérelem még aránylag gyorsan, szinte azonnal kidolgozható és elengedhető, a nagyobbak gyakorta a fejünkre nőnek, átveszik az irányítást, amellyel sokszor betegségeket is generálhatnak számunkra. Észrevettétek, hogy a sérelmeink hogyan kelnek önálló életre, hogyan befolyásolják önértékelésünket, milyen gyorsan döntik romba énképünket, miképp zavarják meg emberi kapcsolatainkat és lelki békénket? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ahol a figyelem, ott az energia

“Mi több, az emberek képesek ezt az energiát kivetíteni, ha figyelmüket a kívánt irányba fordítják (ahol a figyelem, ott az energia), így befolyásolják a többi energiarendszert, és megszaporíthatják az életben előforduló jelentős véletleneket.” – köszi James Redfield, már olyan régen olvastam, hogy nem is emlékeztem erre a jó kis részre. 🙂

A néhány napja írt soraimmal nem mindenki értett egyet. Nem lepett meg, természetesen ahányan vagyunk, annyi módon látjuk a világot. Arra gondoltam, hogy kivételt teszek és egy kicsit jobban megmutatom az életemet, pontosabban teremtéseim történetét egy konkrét példán keresztül… azzal a szándékkal, hogy talán árnyaltabbá teszem a múltkori írásom hátterét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Teremtők vagyunk!

Vagy mondjam inkább azt, hogy Istenek vagyunk? Ettől elhatárolódsz? És hogy állsz a vonzás törvényéhez és ezen keresztül ahhoz, hogy bármit megteremthetsz, amit “akarsz”? Ez is nagyon távoli? Akkor már ne is jöjjek azzal, hogy mindent, ami történik veled, amilyen helyzetekbe kerülsz, Te magad “teszed” magad elé, hogy megtapasztald, hogy ki is vagy, mit kell abból megtanulnod, beépítened? Minden helyzet energiákat hoz, amelyeket meg kellene tapasztalnunk, fel kell ismernünk benne, hogy mit kell az egészből meglátnunk. Meredek? És az, hogy minden ember (és vele a helyzet) akkor érkezik az életünkbe, amikor épp szükségünk van rá? Akár jó, akár rossz körítéssel is megy a “műsor”? Képtelenség? És mi van akkor, ha az elménk nem engedi továbblátni a történetet, mert fél, hogy akkor elveszíti az irányítást? Egy kattintás ide a folytatáshoz....


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon


Nézz be ide:


Kövess a Facebookon


Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?