Egy gondolat mára
  • Mindenki, aki besétál az életedbe, megtanít valamire. Még akkor is tanítanak téged, ha az agyadra mennek, mert ilyenkor megmutatják határaidat. Andrew Matthews

Minek nekünk példakép?

Azt gondolom, hogy nem kell mindenkinek. Szóval lehet megnyugodni, ha a fenti kérdés azonnal ellenállást generált benned, vagy megmosolyogtat. :)
Mégsem?
Akkor érdemes folytatnom, mert lehet, hogy adok egy új nézőpontot.
Sokan, sok módon igyekeznek megindokolni, hogy miért ragadnak bele épp egy bizonyos élethelyzetbe, amitől amúgy vakaróznak rendesen. Nyomják a látszat párkapcsolatokat, vicsorogva vánszorognak a dögunalom munkahelyekre, olyan iskolákban tanulnak, amelyektől minden porcikájuk fáj, ragaszkodnak betegségekhez, hogy játszmákat működtessenek, irigykednek sikeresekre és kitalálják, hogy mi lehet az, ami miatt mégis lehet őket “utálni” stb.stb. hogy legalább attól megnyugodjanak, hogy pl. igazuk van. Amikor aztán lehetőségek, eszközök, módszerek ügyében záporoznak a kérdések, sok esetben csak értetlenkedés, vállrángatás a válasz. A sokszorosan halmozott helyzet nem enged kitekintést, rálátást meg főleg nem. Ugye?!? :)
Nagyszerű. Ha mégis szívesen mögé-néznénk, akkor azért találhatunk jót is a példaképekben. Mindenkinek más lesz az, és nagyon egyéni üzenetekkel. Nekem egy régebbi tréningem kapcsán saját példát kellett hoznom, és akkor egy újságborítót vágtam ki és meséltem az érzéseimről. Sophie Marceau lett akkor a példa és végül maradt a fürdőszobaszekrény belső ajtaján azóta is. Naponta minimum 2x ránézek.

Természetesen nagyon egyéni, hogy kinek mi, vagy ki ad, és hogyan nyomógombokat. Nem is akarok nagyon belemenni… csak annyit és azért, hogy párhuzamokat keress, ami Téged is erősíthet – ha kell. Miért lett Ő a példaképem? Nos beavatlak egy titokba… egy ideje “tudományos” kísérleteket végzek azzal kapcsolatban, hogy a hiedelmeink mennyiben felelősök az öregedésünkért. Sophie abban segít reggel-este fogmosás közben, hogy válaszoljak a kérdéseimre… vagy akár újabb kérdéseket találjak. Ez a NŐ idén 50 éves lesz! Minden korszakában nagyon rendben volt, szerette a kamera kamaszként, vastag combúként vagy akár leszálkásítottként is. Hogyan tudta szeretni a kamera? Talán azért, mert volt benne is egy adag önszeretet. Nem ez az üzenet fő vonala, csak most eszembe jutott… (bocsi).
sm példaképSzámomra azért maradt ott az ajtón évek óta, mert azt SZIMBOLIZÁLJA, hogy az öregedés nagyon szubjektív folyamat és nagyon erős korlátozó hiedelmek lassítják vagy gyorsítják. Nem az örök fiatalság témáján pörgök, sokkal inkább azon, hogy miképpen lehet belesimulni az  éppen aktuális szakaszunkba, és hogyan lehet a legjobban élvezni azt. Hasonlítgatás, elvárás, dac, önszabotázs vagy épp irigység, sőt eszement menekülés és tagadás nélkül. Hogyan? Nos, nagyon egyszerűen. Számomra azt üzeni, hogy mindig az jó, ami épp van.

Ennyi? Nos nem egészen.

Mivel szimbólumokban gondolkodtunk azon a tréningen, társítottam hozzá egyéb érzést, üzenetet is. Konkrét példa: számomra ez a NŐ (és tettei) olyan üzenettel bír, amitől mindig megkérdezem magamtól minden helyzetben, amikor valami miatt nem vagyok a helyemen: megtettem minden tőlem telhetőt az ügy érdekében? Aztán csak várok. Legtöbbször közben 3 percig mosom a fogam. Mindig jönnek a válaszok, amelyek helyretesznek.

Szóval ennyit a példaképekről. Van, akinek semmi szüksége rá, mert tökéletesen a helyén van, ha esetleg kellene neki, akkor akár önmagát tekinti annak és halad arra, amerre gondolja. Másnak kellene, de butaságnak gondolja, ezért nem is keres magának, így elesik egy támogató lehetőségtől.

Aztán vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem is hülyeség. Tesznek egy próbát. Választanak valakit példaképnek. Nem kell, hogy 1000%-osan minden stimmeljen, hiszen a gyakorlat szempontjából szimbólumokban kell gondolkodnunk. Mit ad, mit üzen, mire bátorít, mire emlékeztet, mire ösztönöz, mire inspirál. Teljesen mindegy, hogy az a bizonyos példakép naponta vagy csak hetente, havonta “bukkan fel”, annyi a szerepe összesen, hogy bennünket szolgáljon a megjelenése.

Az a csodálatos benne, hogy nem is kell tudnia róla. Sőt, akár lehetnek közös példaképeink is, akár lehet több is, a szerepeink függvényében. De még az is belefér, hogy változnak. Hangulatunk, időszakaink, céljaink szerint.

Átmegy az üzenet? Az az egész példaképesdi célja, hogy egy lehetőséget adjon arra, hogy önmagunkhoz mérten jobb állapotba kerüljünk most… és most… és megint. Ennyi. Látszólag kicsi részlet, mégis azt hiszem, hogy minden részlet számít. Ha pedig látjuk, hogy a lehetőség nálunk van a részletek ügyében, akkor miért ne alkotnánk meg a nagy egészet úgy, ahogy nekünk a legjobb?!

Akár 1-1 példakép segítségével.

Hegedüs Erika

kösziamegosztást

Comments

comments

Minden vélemény számít!


Újratervezés Napló



Látogass el weboldalamra!




Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:



AJÁNDÉK coaching!



Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?



A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:


Milyen nap is van ma?
Mi a véleményed a blogomról?

blog


Én is!