Egy gondolat mára
  • Rájöttem, hogy amikor elhiszem a gondolataimat, szenvedek, amikor viszont nem hiszem el őket, nem szenvedek, és ez igaz minden egyes emberi lényre. Byron Katie

Havas talán avas?

forrás: ATV

forrás: ATV

Ebben a rovatomban egészen biztos, hogy semmilyen objektív látásmódot nem tudok felmutatni, hiszen pont az én szubjektív véleményem formálódik önálló mondatokká. Terápiás jelleggel gyakorlatozom, hogy mennyire vállalható úgy a véleményem, hogy tényszerű maradjak (jó az én tényem, de akkor is…) és viselhető határok között mozogjak. Miért? Mert nekem így jó, ráadásul meggyőződésem, hogy az építő kritika jó helyen és jó időben nagyon sokat adhat hozzá ahhoz, aki kapja és természetesen ahhoz is, aki adja.

Ha pedig a konkrét példától elszakadva, nagy általánosságban is elgondolkodtat bárkit, akkor az külön jó.

Nézzük akkor a mai témát. Utoljára akkor néztem rendeltetésszerűen televíziót, amikor a Mokkát Havas Henrik és Liptai Claudia vezette reggelente. Nem ma volt. Így visszagondolva, talán Claudia nélkül nem is működött volna ennyire jól Havas tanár úr pikírt stílusa.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Mivel nem követem Havas tanár úr munkásságát, most meglepett a döbbenetes változása. Egy ismerősöm osztotta meg az ATV-n futó beszélgetős műsor, a Henrik Angyalai adott részét. Kíváncsi voltam a megosztó sarkos véleménye miatt, így belenéztem. Mondjuk arról szólt a vélemény, hogy milyen kár, hogy Szűcs Judith önértékelése nincs a helyét és értelmetlen arcműtétek sorát vállalva teljesen megváltozott. Igen, elgondolkodtató és valósnak tűnik felvetése, de engem inkább a műsort kézben tartó, elvileg kíváncsi riporter foglalkoztatott. Mellékesen jegyzem meg, hogy tök jó ötletnek tartom az ATV gondolatát, magát a műsor jellegét, a kíváncsi férfivel és 3 értékes női vendég véleményével, gondolatával. Jó lehetne, de nem annyira sikerül. Miért? Nos… nem a vendégeken megy el a dolog, az tuti.

Ha valakit tényleg érdekel a történet, itt tudja visszanézni a műsort.

Konkrétan az 5. percnél elképedtem és utána nem is nagyon tudtam odafigyelni, sőt nem is néztem végig. Havas tanár úr, egyetemen kommunikációt, sajtóműfajokat vagy hasonlót tanító címzetes egyetemi docens. Van múltja, sokat letett az asztalra, könyvek tucatjai igazolják, hogy van igény írásaira, TV-csatornák sora mutatja, hogy megbíznak benne, lehetőségek sorát adják számára. Szóval minden jel szerint jó szakember.

Ma mégis elgondolkodtatott. Nem tudom, hogy egyedül csak engem bizonytalanít el jelen időszakában jellemző helytállása, de kezdem úgy érezni, hogy Havas már avas. Egy kommunikációs területen tevékenykedő, sokakat elérő és megszólító, televíziós platformot kapó szakember akaratlanul is véleményformáló. Ráadásul egy jó szakember nem akaratlanul véleményformáló, pontosan tudja, hogy hatással van a világra. Példát mutat, tanít, nézőpontokat váltat. Éppen ezért gondolom, hogy felelőssége is van, nem is kicsi.

A teljesség igénye nélkül jutott eszembe: nem emlékszik a vendég nevére, elfelejti, hogy mit akart kérdezni, belevág a vendég mondatába stb. stb. és ha mondjuk kérdez, akkor megtiszteli a vendégét azzal, hogy megvárja a választ. Szerencséje volt, mert Kánya Kata nagyon intelligens és szemvillanásán kívül semmi más nem árulta el, hogy legszívesebben felállna a fotelból és nemes eleganciával kivonulna a stúdióból. Igen, bizony Havas kérdezett vendégétől, néven is szólította amellett, hogy egyértelműen szemkontaktusba is kerültek. Majd a vendég szóra nyitotta a száját, mire Havas befagyasztotta és közölte, hogy nem, először a másik vendég mondja… ráadásul egy másik témával kapcsolatban. Döbbenet volt.

Szerintem egy ATV jellegű csatorna, de még egy vidéki, 100 embert szórakoztató TV-csatorna sem engedheti meg magának azt a stílust, amivel azt üzeni, hogy az emberek hülyék, bármit el lehet adni, bármi érdekes. Nem, szerintem az emberek nem hülyék. Még a legtompább, zombi módra képernyőt bámuló, statisztika szerint minimum 5 órát tévéző is átkapcsol egy másik csatornára, ha bicskanyitogató a modor, a stílus. Ráadásul egy ilyen beszélgetős műsort nők néznek, a nők pedig nagyon kifinomult érzékelőkkel vannak megáldva. Ha egy férfi nem képes emelni női vendégét, ha egy újságíró nem képes hitelesen kíváncsi lenni, ha egy műsorvezető nem tudja érdekesen kézben tartani a beszélgetést, ha a tévénéző nem érzi úgy, hogy több lett a beszélgetés végére, mint a műsor elején… akkor az adott szakember nem áll a helyzet magaslatán. Akkor rutinból nyomja, akkor már kicsit unja, talán elfásult, akkor az egója nagyon rossz irányba viszi. Akkor előfordulhat, hogy eljárt felette az idő. Bizony, talán Havas avas.

Szerencsére bármikor újratervezhetünk, mindenki képes a megújulásra, mindenki tanulhat saját hibájából, önmagához mérten lépegethet előre és bizonyára Havas tanár úr kap még jó pár lehetőséget TV-csatornájától, így még minden változhat. Mivel szerénytelenség nélkül azt éreztem, hogy akár én igazibb érdeklődéssel tudtam volna e három nagyszerű vendéggel egy sokkal tartalmasabb műsort csinálni, így megengedem magamnak azt a jogot, hogy a többi részét e műsornak nem nézem meg. Ha Havas tanár úr közben a további műsorokban valódi érdeklődést tanúsít és képes megnyitni, emelni vendégeit, akkor utólag is megkövetem.

Jelen pillanatban kiverte nálam a biztosítékot.

Hegedüs Erika

kösziamegosztást

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?


Újratervezés Napló


Látogass el weboldalamra!


Regisztrálj a blogra

hogy azonnal értesülhess az új bejegyzésekről!



Tréning séta közben:


AJÁNDÉK coaching!


Köszönöm ha meghívsz egy kávéra!

Keresés a blogon

Nézz be ide:


Kövess a Facebookon

Video csatornáim:



Google+:



Twitter:



Inspiráció képekben:







Húznál egy Angyalkártyát?


A CoachOK Szakmai Szövetség alapító tagja vagyok:

Milyen nap is van ma?