- Csak az a lényeges életünkben, ami boldoggá tesz. A többi lehet nagyon, nagyon fontos, de teljesen lényegtelen. Biegelbauer Pál
Fekszel az ágyon. Nézed a plafont. A hajadba túrsz, forgolódsz, keresed a helyed, ahol egy pillanatra nyugalmat találhatnál. Érzed, hogy legszívesebben kitépnéd a szíved, hogy ne fájjon. Képtelenség. Hogyan fordulhatott már megint elő? Felnőttkorod már párszor megajándékozott ezzel az érzéssel, mindig is utáltad. Próbálod visszaidézni, hogy hol rontottad el, hol kezdtél hibázni, mit kellett volna másképp csinálni. Megint magadat okolod. Mindenért Te vagy a felelős! A másik sosem… automatikusan felmented, hiszen könnyebb magadat előszedni, marcangolni, darabokra szedni. Újra és újra végigpörgeted a történteket. Voltak jelek? Valamit észre kellett volna venned? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Emlékszel még?! Kicsi gyerekként olyan sokan kucorogtunk az ablakhoz húzódva, fürkésző szemeinkkel kitekintve, valahova a messzibe merengve. Elképzeltük, hogy van ott valami az ismeretlen távolban, valami titokzatos, izgalmas, földöntúli… ami az ünnep környékén még inkább erősödve tört ránk. A szoba melegébe jól esően bevackoltuk magunkat és néztük az utca vagy épp a szomszéd házak fényeit, az ablakokon átsejlő világot kémlelve fantáziánk szabadon szárnyalt, összekeveredett a valóság az álmainkkal és engedtük, hogy egy varázslatos csodavárásba csöppenjünk… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Milyen szerepekben éled a napjaidat, amelytől nőnek érzed magad? Ki is vagy pontosan, amikor birtokában vagy női erődnek? Mitől függ a kisugárzásod?
Első körben, jóban kell lenned önmagaddal. Nem is jóban, az még kevés, nagyon kell magadat szeretni. Tudatosítanod kell, hogy a félelmeid mennyire rombolnak, mit vesznek el tőled, mit adnak. Sok a kell. 🙁 Faragjunk belőle! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Titok, ami nem titok…. Jó pár éve lázasan kutattam, az akkor még csak angolul létező anyag után. Hihetetlen gyorsasággal vonzottam magamhoz, mert éreztem, hogy valami nagyszerű üzenetet tartogathat. (Működött az intuícióm, ami igencsak nagy jelentőséget kap, remélhetőleg majd az írásom végére!) Ültem, néztem, újra és újra. Lázas vigyor volt a fejemen, mint aki megnyerte a főnyereményt. Azonnal gyakorolni kezdtem és kisebb nagyobb sikereket el is értem. Aztán volt, hogy megrekedtem, nem értettem az okokat, ezért nyomozni kezdtem, hogy mitől működik valakinél evidens módon, más pedig miért vall kudarcot állandóan. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Részt vettem egy önismereti csoport-foglalkozáson, ahol arról beszélgettünk, hogy hogyan tudnánk jobb dolgokat teremteni az életünkbe, vagy miért teremtünk tudattalanul haszontalan eseményeket, személyeket, történéseket. A beszélgetés érdekes irányba ment el, szeretném Veletek megosztani…
Arról beszélgettünk, hogy jó dolog-e álmodozni. Volt, aki megmosolyogta, volt, aki összekeverte az álmodással és annak értelmezésével. Elgondolkodtató beszélgetés volt, sokat tanultam belőle! Az álmodozás szerintem nagyon fontos eleme annak, hogy jó dolgokat vonzzunk be az életünkbe! Valahogy úgy kell elképzelni, hogy az időnyomon előrehaladok, „megálmodom” magamnak a vágyott helyzetet, történést, szereplőt, bármit… aztán az egészet visszafelé haladva tervezem meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások