- Ha rugalmas vagy, és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből. Andrew Matthews
Bizonyára sokan olvastátok a Titok című könyvet. Egy röpke emlékeztető belőle: „Először is készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyekért hálásnak kell lenned. Ez a gyakorlat megemeli az energiaszintedet, és ezáltal segít megváltoztatni a gondolkodásodat. Ha ezelőtt arra összpontosítottál, hogy mi hiányzik az életedből, és milyen problémáid vannak, most irányt válthatsz. Rájöhetsz, hogy mi mindened van már most is, és végre hálás lehetsz mindezért.” Dr. Joe Vitale
Időnként elfelejtem, hogy mennyi mindenért lehetek hálás. Te hogy vagy ezzel? Munkám során megfigyeltem, hogy ha nyomatékosítjuk, együtt sorba vesszük azokat a dolgokat, személyeket, érzéseket, tárgyakat stb. amiért hálásak lehetünk… akkor egészen más megvilágításba helyeződnek gondjaink, egy új nézőpontot birtokolva akár meg is szűnhet a „problémánk”, vagy teljesen új irányt vehetünk megoldásaink tekintetében.
Az önmenedzselés ugyanúgy fontos a magánéletben, mint a munkánkban. Szó szerint értelmezve menedzsereivé válunk saját magunknak, az életünknek.
Nincs időhöz kötve, bárki, bármikor elkezdheti egyénileg (ilyenkor külső visszacsatolás nélkül), coaching során (két ember között) vagy csoportosan, tréningeket, workshopokon. A személyiségünkhöz leginkább illeszkedő megoldást kell választani a módszerek közül. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Napjaink felkapott kifejezése lett az asszertivitás, amit legjobban önérvényesítés képességére lehet fordítani, konfliktushelyzetek esetén jön elő vagy marad épp el ez a képesség.
Az asszertivitás azt jelenti, hogy tisztában vagyunk jogainkkal és kiállunk mellettük, de szem előtt tartjuk mások érdekeit, érzéseit is, és ennek ismeretében kommunikálunk, reagáljuk le az eseményeket. Milyen kulcs-kompetenciák kellenek ehhez? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Azt hittem, hogy a fényt látom. Már egy ideje megyek a sötétben, néha kibillenek az egyensúlyomból, máskor megakad a lábam, megbotlom, előre lendülök, hátrahőkölök… de megyek. Néha gyorsabban, máskor piszok lassan. Azt hittem, hogy a fény, ott a távolban az az alagút vége. Most meg ledöbbentem, mert szíven ütött – lehet, hogy egy másik metrókocsi robog felém, hogy bedaráljon?!? Bármi lehet. Minden. Semmi. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nos? Gyorsan rávágjuk, hogy persze, mi. Aztán kicsit mélyebben megvizsálva már egyáltalán nem olyan biztos, hogy kell nekünk az a valóság. Fogalmam sincs, hogy mi a valóság. Neked?
Egyszer olvastam valahol, hogy kvantumfizikusok kutatásai szerint a világ 78%-át nem látjuk. Mennyire kicsi az esély, hogy Te és én pontosan ugyanazt a 78%-át nem látjuk, vagyis mennyire kicsi az esély arra, hogy egyáltalán képesek vagyunk ugyanazt látni. Nem? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sokat, sokfelől halljuk, hogy micsoda erőt képvisel az egészséges, pozitív gondolkodás. Az optimista emberek tovább élnek és egészségesebbek pesszimista társaikhoz képest. Az élet minden területére kihat hozzáállásunk, könnyebben érjük el céljainkat, valósítjuk meg vágyainkat, ha optimistán, vidáman és magas energiákkal állunk a dolgokhoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Legutóbbi hozzászólások